Az Ön kapcsolattartója: Magyar Zoltán
+36309492389

Referenciák

Az Ön partnere

Stresszkezelés BEMER fizikai érterápiával

Stress

A legkisebb súlyú dolgok miatt is bosszankodik vagy túlterheltnek érzi magát? Esetleg motiválatlan, kimerült és fáradt? Állandóan rossz kedvű és boldogtalan a szakmai és/vagy magánélete miatt? Nehezen kapcsol ki? Ha ez így van, bizonyára bekerült a stressz ördögi körébe. De nincs egyedül. A legfrissebb tanulmányok szerint 10 németből majdnem 6 stresszesnek ítéli az életét. Túlzott munkahelyi megterhelés, a határidők miatt érzett állandó nyomás, családi stressz és pénzügyi problémák – a felsorolt tényezők bármelyike miatt érezheti úgy, hogy állandóan fáradt és kimerült. A modern kommunikációs technológiáknak köszönhető folyamatos teljesítménykényszer és a médiának tulajdonítható érzéki túlcsordulás ugyancsak káros hatást fejt ki. Becslések szerint hat napnyi vállalati hiányzásból egyet a stressz és a munkahelyi nyomás okoz. Ennélfogva, mindent egybevetve érdemes közelebbről megvizsgálni a stressz területét.

További információ kérése

Az Ön elérhetősége

A stresszről

Stressz és stresszorok

A stressz tüneteit elsőként Walter B. Cannon amerikai fiziológus igazolta tudományosan 1915-ben – a tünetekre a „harcolj vagy menekülj” fogalommal hivatkozott. Munkássága az első világháború katonái között gyakran előforduló poszt-traumás stressz okainak felkutatásán alapult. A „harcolj vagy menekülj” attitűdöt úgy írta le, mint az egyének hirtelen fizikai és mentális alkalmazkodási képességét a veszélyes helyzetekhez. A reakció során az agy gyorsan adrenalint szabadít fel, amely növeli a szívfrekvenciát és a légzési frekvenciát, és energiatartalékkal látja el a szervezetet. Ez az energiatartalék adja a mozgatórugót a túlélés érdekében való cselekvéshez, és olyan módszert kínál, amely illeszkedik a stresszhelyzethez – „harcolj vagy menekülj”. Ezek a helyzetek a „stresszorok”, amelyek minden olyan belső vagy külső igényt magukban foglalnak, amelyeket a szervezetnek le kell győznie és amelyhez alkalmazkodnia kell. Ezeket a folyamatokat a vegetatív (autonóm) idegrendszer szabályozza, akaratunk vagy tudatunk révén nem szabályozhatók. Ez nyilvánvalóvá válik, ha rájövünk, hogy a stressz egy védekezési mechanizmus, amely már több millió éve létezik. Veszély esetén a test másodperceken belül mozgósítja energiatartalékait annak érdekében, hogy az izmok készenlétben legyenek. Az ősember számára fontos volt, hogy egy szempillantás alatt készen álljon a küzdelemre. Ha például a kőkorszaki embernek a ragadozó állattal való mindenkori találkozás alkalmával némi gondolkodás után döntenie kellett volna arról, hogy küzdjön vagy fusson, valószínűleg nem sokáig tépelődött volna. Mindazonáltal, elhúzódó stressz esetén a mellékvesekéreg az anyagcserét stimuláló további hormonokat (pl. kortizol) termel. Ez annak tudható be, hogy az adrenalin azonnal kifejti hatását, de csak rövid ideig. Következésképpen a tartós stressz a szervezet károsodását vagy akár teljes összeomlását okozhatja. Ha a stresszhelyzet módosításával vagy elkerülésével nem hagyunk pihenőt szervezetünknek, akkor ezek a stresszhormonok nem bomlanak le, és a szervezet állandó nyomás alatt marad.

Negatív és pozitív stressz

A „stressz atyja” titulus nem Walter B. Cannont, hanem Dr. Selye János (1907–1982) osztrák-kanadai szakorvost illeti, aki 1936-ban megalkotta a stressz fogalmát. Az elkövetkező évtizedekben több mint 1700 esszét és 39 könyvet publikált stressz témában. A modern stresszkutatás számos elmélete ezekhez a publikációkhoz kapcsolódik. A szakorvos stresszelmélete a stressz és az emberi test kapcsolódó mechanizmusainak biológiai alátámasztását definiálja. A kutatás során Selye János a stressz három fázisát nevezte meg: riasztási fázis, ellenállási fázis és kimerülési fázis. Arra a következtetésre jutott, hogy a stressznek olyan hatása van, amely a vérből kiindulva, az agyon áthaladva hatást gyakorol az izmokra, az anyagcserére és a hormonokra. Selye különbséget tett a negatív („diszstressz”) és a pozitív stressz („eustressz”) között, amely tényezők ma is érvényesek. A „disz” görög prefixum jelentése: „rossz”. Ezt azt jelenti, hogy a diszstressz olyan stressz, amely negatív fizikai, mentális és pszichológiai hatást gyakorol a betegre. Ezt a stresszt a külső nyomás, időhiány vagy saját megfelelési kényszer váltja ki. Az „eu” görög prefixum jelentése: „jó” „helyes” vagy „világos”. Megmutatja, hogy a stressz hogyan válhat pozitív élménnyé, ha élvezettel csinálunk valamit, illetve miként lesz negatív, ha nem kívánatos teherrel jár. Ez arra enged következtetni, hogy a mód, ahogy a stressz segíti vagy akadályozza egészségi állapotunkat, általában attól függ, mi magunk hogyan értékeljük a stressztényezőket. Például az esküvői előkészületek bizonyára pozitív stressznek minősülnek, noha általában ez a stressz is izgalommal és feszültséggel jár. Hasonlóképpen, az extrém sportot űző személyek szenvedéllyel és lelkesedéssel vetik bele magukat az adott tevékenységbe. És fordítva: léteznek kellemetlenek ítélt stresszek és kényszernek tekintett szenvedések – ezek negatív stresszként definiálhatók, és fizikai és mentális hatás kapcsolódik hozzájuk. Ennélfogva – ahogy korábban is említettük – az a tény, hogy a stressz pozitív vagy negatív hatást gyakorol-e a szervezetre attól függ, hogy a stressztényezőket pozitívnak vagy negatívnak értékeljük-e, hogy képesek vagyunk-e megbirkózni a helyzettel, és hogy önként kerültünk-e bele az adott stresszhelyzetbe. A megfelelő mennyiségű stressz természetesen segít a teljesítmény fokozásában (például vizsgáknál), de a hosszú távú stressz rontja a koncentrációt, a figyelmet, a tanulás képességet és a memóriát. Ugyanakkor a tartós stressz végzetes következményekkel járhat, mert stresszhelyzetben a hormonok kiválasztása túlságosan gyakorivá válik. A szervezet alkalmazkodik ehhez, és egyik stressztünet a másik után alakul ki. Végső soron egyszer sikerül átlépni az egészséges határt. A stresszhormonok, pl. a kortizol gyengítik az immunválaszt – kimerültség vagy depresszió léphet fel. A stresszkorlátok ismeretének hiánya veszélyt rejt magában, és a következő tüneteket komolyan kell venni.

Jellemző stressztünetek

Megjegyzés: Az alábbiakban felsorolt tünetek a stressznek való tartós kitettség eredményei, amelyek azonban egyéb okoknak is tulajdoníthatók. Ennélfogva a tünetek megjelenése esetén tanácsos orvoshoz fordulni. A tünetek listája a teljesség igénye nélkül készült. Jellemző fizikai tünetek: – gyomor- és bélrendszeri problémák, például hasmenés vagy székrekedés,
 – szív- és keringési problémák,
 – magas vérnyomás, – fejfájás, migrén,
 – étvágytalanság, – túltápláltság,
 – fáradtság, alváshiány,
 – koncentrálási nehézség, mentális blokk, feledékenység, – immunhiány,
 – allergiára való hajlam,
 – gyakori meghűlés, – izomfeszülés,
 – szexuális zavarok,
 stb.

 Jellemző mentális tünetek:
 – idegesség, – kedvetlenség, nyomottság érzése, – ingerlékenység, – koncentrálási nehézség, – feledékenység, – feszült állapot,
 – belső nyugtalanság,
 – nyugtalanság, – szédülés, – túlterheltség érzése,
 – túlzott alkoholfogyasztás kockázata, – drogfogyasztás kockázata
 stb.

Mi a teendő negatív stressz esetén?

Sajnos nincs univerzális gyógyászati csodaszer a stressz ellensúlyozására. A betegek azonban számos szemináriumot, műhelyt és önsegítő csoportot vehetnek igénybe, amelyek segíthetnek a stressz kezelésében. De sok mindent mi magunk is megtehetünk a stresszhelyzetek csökkentése vagy akár kiküszöbölése érdekében. Aktív stresszkezeléssel megelőzhető a túlterheltség érzése. Az aktív stresszkezelés során az aktuális célokra kell összpontosítani, és mellőzni azokat a dolgokat, amelyek nem jók. Napi ütemterv készítése is hasznosnak bizonyulhat, ahol az egyes feladatok konkrét napokhoz vannak hozzárendelve. A munkahelyen ez a feladatok fontossági sorrend szerinti elrendezését és lehetőség szerint kiosztását jelenti. A kevésbé fontos dolgok elhalaszthatók vagy akár figyelmen kívül is hagyhatók. Néha hasznos egy kicsit sétálni, kivenni egy nap szabadságot, élvezni a pihentető hétvégét vagy rövid pihenőre vonulni, hogy visszaszerezzük energiánkat és elvonuljunk a mindennapi élet problémái elől. A BEMER fizikai érterápia is hasznos segítségnek bizonyulhat, ezzel később foglalkozunk. A családi életben tanácsos együtt megvizsgálni a stressztényezőket és figyelmet fordítani rájuk. Igen gyakran a munkanélküli partner stresszhelyzetnek van kitéve, és túlterheltnek érzi magát. Következtetés: Ha lehet, a stresszhelyzetben esedékes kérdéseket nem egyedül kell megválaszolni. De ha a stressz betegségjelző tünetei megjelennek – többek között szív- és keringési problémák vagy magas vérnyomás –, sürgősen orvoshoz kell fordulni. Ugyanakkor számos egyéb stresszreakció, többek között alvási rendellenességek, fertőzésekre való hajlam, valamint a fizikai és szellemi energiatartalékok aktiválása – akár önállóan, akár orvosi vélemény alapján – ellensúlyozható a fent említett BEMER fizikai érterápia ígéretes hatásával.